Látnivalók

Erdőtarcsa története, látnivalók


Budapesttől mintegy 60 km-re, három megye, Nógrád, Pest, és Heves határán,  Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben, az Ilka-patak (Tarcsai-patak) völgyében fekszik Erdőtarcsa, (régen Erdős-Tartsa).

Erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a másik, tőle nem messze, Pest megyében lévő Tartsától. Ma azonban összefüggő erdős terület nem tartozik a településhez. A község közepén egy eliszaposodott vizű melegforrás van, amely a téli hónapokban sem fagy be. A környák két legmagasabb pontja /Erdőtarcsa két oldalán/ a Daróc és a Kopaszhegy. Természetvédelmi terület a Dabasi - Halász - féle arborétum. Az itt élő ritkaságok: amerikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezüstfenyő, magyar tölgy.

A település iparral nem rendelkezik, a földeken hagyományos növénytermesztés folyik.
Nyugodt, csendes környezet és tiszta levegő teszi jellegzetessé a falusias hangulatot. Az itt lakó emberek vendégszeretetéről bárki meggyőződhet látogatása során.

Régen a népnyelv "kastélyos" falunak nevezte Erdőtarcsát, hiszen ebben a kis községben több kastély, kúria is áll, amelyek ma műemlékek. 1870-ben épült a barokk stílusú Szent - Miklóssy - Kubinyi kastély, épülete ma a Magyar Tudományos Akadémia üdülője és alkotóháza.

A kastélyt a gömöri Szentmiklóssy család építtette a 18. század második felében (valamikor 1750 és 1770 között). A barokk stílusú épületet valószínűleg az a Mayerhoffer András tervezte, aki Grassalkovich Antal gödöllői kastélyát is.

A kastélyban utoljára a Kubinyi család lakott, majd a második világháború után a falu iskoláját helyezték el benne. Az épületet a Magyar Tudományos Akadémia állíttatta helyre pihenő- és alkotóháznak; helységeit korhű bútorokkal rendezték be.

A nem különösebben nagy kastélyt számos egyedi építészeti megoldás teszi különlegessé.

Ezek egyikeként nemcsak a kastély főbejáratán, de az emeleti nagyteremből is közvetlenül kiléphetünk a kertbe. Ennek érdekében a kastély mögött feltöltötték a parkot, és azt az épület mindkét oldalán túlnyúló fallal támasztották meg. Így a kastélyhoz érkezők először egy földszintes épületet látnak, és csak a főbejárat elé kanyarodva pillantják meg, hogy az épület északkeleti homlokzata két-, a délnyugati egyszintes.

A bábos korláttal lezárt kő támfal mindkét végét emeletes, nyolcszögletű, bástyaszerű pavilonnal zárták le. A manzárdtetős épület tetőterét beépítették.

A várkastélyra utaló, romantikus hangulatot erősítendő az emeleti nagyteremből kőhídon léphetünk ki a kertbe. Ez az ötletes megoldás nemcsak felidézi azt a kort, amikor a várkastélyokat vizesárokkal vették körül, de egyúttal a földszinti termeket is természetes fénnyel látja el.

A zömök téglalap alaprajzú épület főhomlokzatának háromtengelyes középrészét timpanonnal díszített középrizalit zárja le, benne Szentmiklóssy Antal és felesége, Uza Mária családi címerével.

A kastély belseje kéttraktusos, részben középfolyosóval. A földszinti helyiségek mennyezete fiókos süvegboltozat. Szép, bábos korlátú barokk falépcső vezet az emeletre, az épület egykor legpompásabb helyisége, a nagyterem elé. Egyes emeleti szobákat tükörboltozat, másokat dongaboltozat fed.

Figyelemre méltó a nagyterem empire stílusú kályhája — a többi kályhának csak a helye maradt meg.

 

További látnivalók:

  • 1820-ban épült klasszicista stílusú Végh-kúria, jelenleg magánlakás.
  • a 19. század második felében épült a szintén klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, ami most a csak alsó tagozatos iskolának és az óvodának ad helyet.
  • Halász Elemér kastélyát 1896-ban építették. Az épület köré a világ minden tájáról beszerzett fafajokat telepítettek. Kertje, a Dabasi-Halász arborétum természetvédelmi terület. Az épület nem látogatható, de az arborétum igen. Itt élő ritkaságok: amerikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezüstfenyő, magyar tölgy.
  • Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható.
  • 1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.
  • A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.
  • A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával